Október (1977)

Éppen hazafelé sétáltam az iskolából az esernyőm védelme alatt, amikor megláttam egy magas, vékony fiút az utat szegélyező egyik tölgyfa alatt.

Sötétbarna, a tarkóján rövidre nyírt hullámos haja a szemébe hullott, miközben a szemüvegét törölgette türelmetlenül az inge szárnyával. Jól megtömött tarisznya lógott a bal vállán. A magassága és az öltözéke alapján úgy gondoltam, hogy főiskolára vagy egyetemre járhatott, noha az, ahogyan a szemüvegével vacakolt és motyogott közben, inkább kisfiússá tette.

Előszó

Senki még csak nem is képzeli, hogy az ember milyen jól tud hazudni a saját szívéről – írta Yukio Mishima a Thirst for Love című regényében.

Mennyire igaza volt!

Az ember, ha megfelelő mértékű önfegyelemmel és erős motivációval rendelkezik, nagyon ügyesen tudja titkolni az érzéseit, akár önmaga, akár mások előtt, és nem törődik azzal, milyen árat kell majd fizetnie érte.

Előző este, egy hirtelen ötlettől vezérelve, úgy döntöttem, hogy a New Moon On Monday történetében egy kicsit átírom az eddig közölt részeket, így az előző változatokat most kitörlöm az archívumból és kizárólag az új változat lesz olvasható.

Az ötletet egy könyv adta: A The Book of Loss Julith Jedamus-tól. A tömör naplóstílus bennem is megragadt és új irányvonalra ösztönzött. (A regényről majd később írok egy ajánlót, mert igazán lenyűgöző olvasmány - igaz, jelenleg csak angol nyelven olvasható.)

Az 1993-ban készült romantikus dráma forgatókönyvét David Henry Hwang írta saját, azonos című színdarabja alapján, amely egy igaz történetet dolgoz fel.  A neves kanadai rendező, David Cronenberg a film középpontjába a francia diplomata, René Gallimard és a pekingi operaénekes, Song Liling különös kapcsolatát helyezi, a politikai történések pedig kissé a háttérbe szorulnak.

René Gallimard (Jeremy Irons) az 1960-as években a kommunista Kína fővárosába, Pekingbe kap kinevezést, ott végzi unalmas munkáját, miközben a felesége a lakásban unatkozik. Az egyetlen szórakozást a követségi partik jelentik. A visszahúzódó természetű férfinek el kell szenvednie a társai megvetését és lenézését, így a munkába menekül.

A 2005-ben filmvászonra vitt különös szerelmi történet forgatókönyvét a közkedvelt német színész, Til Schweiger írta, ő ült a rendezői székben, és a férfi főszerepet is magára osztotta. A film hangulatán és képi megjelenítésén is erősen érződik a német / európai hatás, ez is nagy erénye a produkciónak, különösen azok szemében, akik nem rajonganak a csöpögős, megszokott klisékből álló hollywoodi romantikáért.